ez:

A dezinformáció szándékosan manipulált tartalom, amelyet azért terjesztenek, hogy bizonyos stratégiai, politikai vagy gazdasági célokból megtévesszék vagy becsapják a közönséget. Olyan rosszindulatú szereplők is terjeszthetnek dezinformációt, akik alá szeretnék ásni a demokratikus intézményekbe, folyamatokba vagy választásokba vetett bizalmat, vagy befolyásolni kívánják a választási eredményeket.

A dezinformáció veszélyes a demokráciára nézve, mert torzítja a nyilvános vitát, megosztja a társadalmat és akadályozza az emberek azon képességét, hogy tájékozott döntéseket hozzanak, beavatkozástól és manipulációtól mentesen.

A katonai szóhasználatból került át először a politika, majd általánosabban is a média, illetve az internet területére. Az álhírek gyártása mellett a dezinformáció része lehet különböző hamis profilok, kommentek létrehozása és más hasonló online tevékenységek is.

Nem szabad összekeverni a véletlenül valótlanságokat közlő tartalmakkal, mert mindenki hibázik, és ezt a hibázást számon is kell kérni az adott médiumtól vagy a terjesztetőtől, de a dezinformáció forrása mindig szándékos cselekmény, még akkor is, ha a terjesztők között sokan ezt nem veszik észre.

A dezinformáció fő jellemzői:

• Szándékosság: A cél a manipuláció, a közvélemény befolyásolása vagy a társadalmi bizalom aláásása.
• Formái: ide tartoznak az álhírek, a kontextusból kiragadott, manipulált vagy mesterséges intelligenciával generált képek/videók, a trollgyárak által terjesztett hamis narratívák és a manipulált tartalom.
• Célja: politikai/stratégiai előnyszerzés, propaganda, bizonytalanság keltése, megosztás.
• Terjedése: a közösségi média mellett klasszikus médiumok is terjesztik